Eljött hát ez a nap is. 13 éve riogatnak bennünket a tanárok az érettségivel és most itt van A nagy Témazáró. A téma pedig a közoktatás. Mivel, hogy a hétvégére mi már befejezzük a közoktatásban betöltött szerepünket. Utána már következhet az egyetem és/ vagy a munka világa. Itthon vagy külföldön mindegy is, hiszen így is úgy is új fejezet nyílik az életünkben. Legjobb barátom, R. , például útnak indul az északi sarkkör irányába, így ~3000 km messze leszünk egymástól. :,(

Tegnap fölutaztunk a városba és elfoglaltuk a hónapokig üresen álló magányos kollégiumi szobánkat. Megjártunk egy kocsmát is ahogy illik azt érettségi előtt tenni, kiültünk a teraszra, mert csak ott lehetünk szabadon. Felkészültünk lélekben. Régen is találkoztunk, volt mit megbeszélni. Jó hangulatban telt el az az idő. Skypeoltunk a nagy hármas harmadik tagjával is, aki már tavaly hősiesen túlélte a próbát, amit most nekünk is teljesíteni kell. (Igen őskövület a Skype, néha a lány is fosszíliaként viselkedik)

Tehát ELSŐ NAP       [Magyar középszint.]

Ez a kép mindent elfog mondani. Már akinek ismerős az idei novella.

Egyáltalán nem izgultam. Jó talán egy kicsit, de akkor sem lett pánik rohamom és nem is sírtam el magam a dolgozat közben. Talán majd holnap matekon, de ki tudja, még az is lehet, hogy jobban megírom, mint magyar faktosként a magyar érettségit. Hát igen… lehetett volna jobb is. Úgy érzem. Az első része, ízi volt. Simán ment a szövegértés, s a gyakorlati szövegalkotásban már terepen tapasztalatot szereztem. (gy.k. Pár napja ugyanis „szerelmes levelet” küldtem az igazgató úrnak és hát nem lett szép vége, azt mondhatom. Enyhén szólva igencsak meglepődtem, és a hatására 6 km-t egyhuzamban lefutottam a mezőn míg számadást tartottam az elmúlt 19 évemről)

Második részén Arany János és Tóth Árpád verseit elemeztem, bár utólag kicsit bánom, mert Mikszáth novellája, a Szűcs Pali szerencséje mégis csak könnyebbnek tűnik. No már mindegy, evvan.

Öblítettünk egyet a Géefben suli után. Nem is ártott a síró gombócnak, ami a torkunkba szorult. Már csak 3 nap + 1 egy hónap múlva. Holnap matek abból nem kell olyan jól teljesítenem, mert nem igazán számít bele a pontjaimba. Ettől függetlenül a lehető legjobbnak kell lennie.

JAA igen. Mindenki kalappal kívánt nekem. Valaki kettővel is. Sőt volt biosz-töri-föci tanárom az egész Kínai Népköztársaság teljes termelésének mennyiségét kívánta. Ezek után lehet az a sors vár rám, hogy érettségi után azonnal elnyerem az országos tiszti fő szennyvízmérnöki pozíciót. Nagyon adnám. Ja nem.

Levezetésként edzettünk egyet kettesben szobatársammal, R-rel, majd kicsit készültünk a matekra, Ő ugye emeltezik. Én csak a középpel szenvedek. Vicces, hogy régen én is matfiz modulra jártam én is, úgy váltottam 2 év múltán magyar-törire. Nem baj, mikor, ha nem akkor. Így kellett lennie. A levezetéshez tartozik még, az esti #poketautomata interjú is, illetve megvettem a Bartát… vers antológiát, majd tabló vadászatra indultunk a városban. Egész tartalmas nap volt a mai. Vár még ránk hasonló, na meg pár üveg sör is. Üzemanyag.